~15.rész

Sziasztook! Kis késéssel de itt az ÉVADZÁRÓ rész..:)) ÁÁHH..:DD
Kíváncsi vagyok mit fogtok hozzá szólni..:))
Ha több mindent szeretnél megtudni a blogjaimról, csatlakozz a facebook-os csoportunkhoz..:)
https://www.facebook.com/groups/349873141798875/

                                                               ~15.rész
                                                           -ÉVADZÁRÓ-
                                                         (Amy szemszöge)

Reggel Harry puszijára ébredtem. A cuccaim már a nappaliban vannak, útra készen. Elmentem zuhanyozni, majd felvettem a mára kikészített ruhát.

Lementem, mindenkit megöleltem, majd együtt megreggeliztünk. 10 óra. Lassan indulás! Harryék kikísérnek a reptérre. Bepakoltuk a bőröndöket a limóba. Még egy utolsó pillantást vetettem az 1D rezidenciára,aztán felsóhajtottam és beültem a 12 személyes limóba. Fél óra múlva a reptéren voltunk. Itt az ideje a búcsúnak. Megint a sírás kerülgetett, majd elő is tört belőlem. 
A búcsúzkodást Perrievel kezdtem.
-Hiányozni fogsz!-öleltem át.
-Te is nekem!-mondta és egy puszit nyomott az arcomra.
Danielle következett.
-Minden rendben lesz! Siess vissza!-mondta és átölelt.
-Sietek!-mondtam szipogva.
Louis, Niall,Zayn,Liam,Eleanor,Gina és Melany is sorra lerült. Harry volt az utolsó.
-Nagyon szeretlek!-öleltem át és megcsókoltam.
-Én is!-mondta utolsó csókunk után. Sírva átöleltem szerelmemet.
-A Wolverhampton-i gép 10 perc múlva indul. Mindenki szálljon fel a repülőgépre!-jött a recsegő hang, a hangszóróból. Elengedtem Harry kezét, majd a bőröndjeimmel a gép felé indultam. Visszanéztem és egy könnyező brigádot láttam magam mögött. Elengedtem a bőröndöket, odarohantam és Harry nyakába ugrottam. Megcsókoltam, még egyszer utoljára. 
-Szeretlek! Szeretlek!-mondtam sírva.
-Én is téged! De menned kell!-mondta Harry. Megszorítottam a kezét és jó szorosan átöleltem. Visszamentem a bőröndjeimhez. Szomorú mosollyal integettem a barátaimnak és a szerelmemnek. Felszálltam a gépre. Az ablakból még láttam őket. Mindenki integetett,  vagy a könnyeit törölgette. Én sírtam! Nem kicsit...  
-Kérjük csatolják be öveiket! Felszállunk!-'mondta' a hangszóró.
Becsatoltam az övet, majd lassan felszállt a gép. Már nem látom őket! Jó ideig nem is fogom... Mi lesz velem nélkülük?!

                                                                 (Harry szemszöge)

-Elment!-mondtam könnyezve és Louis nyakába borultam. 
-De nem örökre! Harry ki kell bírnod! Vissza fog jönni!-mondta vígasztalásképp. El,Pezz és Danielle is ölelkeztek és ugyanúgy könnyeztek mint én. Niall odajött és a vállamra helyezte kicsi ír mancsát. (xd)
-Minden rendben lesz!-mondta és ő is átölelt, aztán sorban mindenki ezt tette. Néztem az égen lassan eltűnő repülőt, amin Amy utazik. Miután a gép eltűnt a felhőkben elindultunk haza. Felmentem a lépcsőn, egyenesen Amy szobájába. Leültem az ágyára. Felemeltem a párnáját és mélyen beszívtam Amy enyhén fahéjas illatát.
A párna helyén egy boríték volt. Az volt ráírva, hogy Today/Ma. Kinyitottam és elkezdtem olvasni.
" Szia Harry!
Ha ezt olvasod én már nagy valószínűséggel repülőn ülök. Nagyon fájdalmas megválni tőled és a többiektől is. Nagyon-nagyon szeretlek! Kérlek ne felejts el! Engem az sem fog zavarni, ha más lányokon 'éled ki a vágyaidat', csak NE FELEJTS EL!
Szeretlek: Amy!
Ui.: Ide minden nap gyere be! :))xx"
Kicsit megkönnyeztem a levelét, pedig nem vall rám. A fejem a párnára hajtottam és elaludtam, kezemben szorongatva a levelet.
Lementem és megnéztem a postaládát. 'Hivatalos levél Harry Stylesnak'! Kibontottam és a könnyek előtörtek a szememből. Térdre rogytam és ordítva széttéptem a levelet. Ez állt benne:
Kedves Mr. Styles! Barátnője Amy Darwin repülője lezuhant! A kisasszony belehalt sérüléseibe. Mi mindent megtettünk! Őszinte részvétünk!
-Neee!-ordítottam ki a lelkemet, teljes erőmből.
Louis rontott ki a házból.
-Mi történt?-rohant oda mellém.
-Lezuhant!-ordítottam vele.-Meghalt! Miattam! Miért engedtem elmenni? Most is itt ülne az ölemben és együtt nevetnénk! De ilyen nem lesz több! Nem lesz, érted?-ordítoztam tovább,majd arcomat a tenyerembe temettem.
-Te jó ég!-tette a szája elé a kezét.
                                                                        *

                                                                  The end!
                                                       -Vége az első fejezetnek-
                                                                 Coming Soon!

Hali!.:)

Új blogot indítottam..:)
http://mydaughterisalittlediamon.blogspot.hu/
Ha van kedved  nézz be..:))

Hali!.:)

Új blogot indítottam..:)
http://mydaughterisalittlediamon.blogspot.hu/
Ha van kedved  nézz be..:))

Sziasztok!

Helloka! Így a fejezetzáró rész előtt, mutatnék nektek valamit!
Egy nagyon kedves lány készített a blogomhoz egy Trailert..:)
Köszönöm szépen L.T.P.~
Ha tetszett, a linkre kattintva elolvashatjátok, hogyan kell tőle rendelni..:))
A Youtube csatornája: http://www.youtube.com/channel/UCOViBHaRdMObCxZ268RjJuA/videos?view=0&flow=grid
Íme a videó!.:) Kommenteljetek, ha tetszik..:) ( ha ide jön min. 1 komment, akkor lehet kiteszem ma az évadzárót) :)xx

~14.rész

Sziasztok! Köszönöm az előző részhez a 3 komit, a 9 feliratkozót és a több, mint 1500 *-* oldalmegjelenítést! Imáádat nektek.:) ^^
2 komi után kövi rész, ami már évadzáró lesz! Kíváncsi vagyok mit fogtok hozzá szólni!..:) ;)
Na nem dumálok tovább...jó olvasást!.:))xx

                                                                ~14.rész
                                                             (Amy szemszöge)
Hasogat a fejem, fáj a lábam,hányingerem van! Erre kell ébrednem! Szuper! Délután 2 óra van. Harry és Adam 'vitája' után mindenki nagyon beindult és másra nem is emlékszem. Nagy nehezen felültem és belebújtam a mamuszomba.

Felhúztam a redőnyt és belenéztem a tükörbe. A tegnapi ruha összegyűrődve, a tegnapi smink elkenődve és a tegnapi haj kócosan. Ennyit láttam és egy kómás, másnapos fejet. A tükörben láttam magam mellé lépni egy zombit. Csukott szem, hófehér arc és kócos haj. Harry volt az! Lassan kinyitotta a szemét és beleremegett saját látványába. Nem volt rajta csak egy szakadt alsónadrág. Most vettem észre, hogy rajtam nincsen alsónemű. Ilyedten Harryre néztem.
-Harry!-néztem mélyen a szemébe.
-Mondjad!-felelt kómásan.
-Ugye nem történt semmi olyan?-néztem a kockás hasára.
-Mármint, hogy az?-nézett rám.
-Igen az!-mondtam már kicsit idegesen.
-Hát remélem nem!-mondta és erősen gondolkodni kezdett, de semmi nem jutott az eszébe.
Ha megtörtént, akkor remélem volt annyi eszünk, hogy védekezzünk. De amilyen állapotban lehettünk, nem hiszem! Harry elment zuhanyozni, én pedig megnéztem a telefonom.
16 nem fogadott hívás, mind anyától. Van egy üzenet is.
~ Szia kicsim! Sürgősen beszélnünk kell! Már holnap
haza kellene utaznod! Hívj fel! Puszi: Anya xx~
Miért? Mi lehet a baj? Muszáj felhívnom. Kikerestem anya számát és tárcsáztam. 
-Szia kicsim!-szólt bele anyu.
-Szia! Miért kell holnap haza mennem?-kérdeztem.
-A suli tegnap telefonált. Nem elsején, hanem 23-án kezd a tanév. 19-e van! Muszáj haza jönnöd!-mondta.
-Istenem!-sóhajtottam.- Köszi, hogy szóltál. Holnap találkozunk. Puszi!-mondtam és leraktam.
-Harry!-ordítottam egyet. Nem érdekelt, hogy a többiek alszanak-e, vagy sem.
-Itt vagyok!-lépett be a szobába, egy törölközőt magára csavarva.
-Ülj le!-mondtam, az ablakhoz sétáltam, Harry pedig leült az ágyra.
-Baj van?-kérdezte.
-Hát..mondhatni! Sajnos már holnap haza kell utaznom!-mondtam könnyezve. Belegondoltam, hogy holnap lesz az az időpont, mikor nem látom többet Harryt és a barátaimat.
Harry nyakába borultam és sírni kezdtem.
-Semmi baj! Ezen az 1 napon ne borulj ki!-mondta, de hallottam a hangján, hogy ő sem örül túlzottan.
-De nem akarok elmenni!-mondtam szipogva.
-Tudom! Én sem akarom, hogy elmenj, de muszáj lesz!-mondta szomorúan.
-Megyek rendbe szedem magam!-mondtam elengedve a fiút és megtöröltem a szemem. Kimentem az ajtón egyenesen a fürdőbe. Felöltöztem és egy natúr sminket varázsoltam magamnak.

Lementem, megreggeliztem, majd elkezdtem csomagolni. Minden cuccomat ami itt van elpakoltam egy kisebb bőröndbe. A többi Melanynál van. Majd délután áthozza. 

Harry vánszorgott be a szobába, ismét.
-Hogy vagy?-kérdezte és egy puszit nyomott az arcomra.
-A helyzethez képest egész jól!-mondtam nem túl nagy örömmel.
-Ma este elviszlek valahova! 7-re legyél kész és csinos legyél!-mondta és egy szájra puszi után távozott.
Már 5 óra van. Vajon mit tervez? Elkezdtem készülődni. Átöltöztem és egy erősebb sminket is készítettem.

                                                              *2 óra múlva*

-Készen vagy?-kiáltott fel Harry. Választ nem adtam, de elindultam lefelé a lépcsőn. Harry elegáns ruhát viselt.
-Gyönyörű vagy!-mondta, majd karon fogott és kivezetett a szeretett Range Rover-jéhez.
Kinyitotta nekem az ajtón, én pedig egy mosolyt felé vetve beültem az autóba.
Autót megkerülte, majd ő is beszállt. A kocsikulcsot elfordította és már indultunk is. 10 percet utaztunk, mígnem egy uszodához értünk. Ujjainkat összefontuk és elindultunk befelé. Egy hatalmas medence közepén, üveglapokon meg volt terítve egy gyertyafényes vacsora. Az üveglapok hidat alkottak és elvezettek az asztalig. Harry kihúzta nekem a széket, amit egy mosollyal díjaztam, majd ő is leült velem szembe. Egyik kezemre ráhelyezte nagy és puha kezeit, a másikkal pedig elkezdte fogyasztani az ételt.
-Ez gyönyörű!-mondtam meghatottan és körül néztem. A gyertyák fénye visszatükröződött a medence vizén. Tényleg gyönyörű! 
-Nálad nem gyönyörűbb!-mondta édesen mosolyogva- Figyelj Amy! Nagyon szeretlek! Annyit ígérj meg, hogy nem felejtesz el!-mondta.
-Sosem tudnálak elfelejteni!-mondtam kedvesen és beharaptam ajkam, hogy visszatudjam fojtani előtörő könnyeimet.
-Nagyon szeretlek!-mondta majd a zsebéből elővett egy dobozkát. Kinyitotta! Elállt a lélegzetem. Egy gyönyörű nyaklánc volt benne!
-Hogy mindig emlékezz!-mondta majd felállt és a nyakamba tette az ékszert.

Felálltam és finom csókot leheltem ajkaira. Kezei arcomon hevertek. Hirtelen felkapott az ölébe.
-Fogd be az orrod!-mondta huncut vigyorral és belevetette magunkat a vízbe.
A víz alatt elengedett, mikor felértem átöleltem a nyakát és megcsókoltam. Hosszú érzéki csókjaink marrták ajkaimat. 
-Szeretlek!-mormogta bele csókunkba.
Ez az utolsó estém ki akarom élvezni. Még egy jó órát az uszodában voltunk, aztán haza mentünk.
Heves csókcsatába kezdtünk. Harry a falhoz nyomott és tovább csókolt. Senki nem volt itthon. Micsoda véletlen! Szó szerint letéptem róla az ingét, majd a hátát markolásztam. Kicipzározta a ruhám, majd lehúzta rólam. Csókjaink közben kigomboltam nadrágját és lerángattam róla, kikapcsolta a melltartóm és jó messzire eldobta. A nyakát kezdtem csókolgatni, majd haladtam egyre lejjebb. A fogammal lehúztam boxerét, amiben már ágaskodott a 'kis Harry'! (xd)
Kezeit a hátamon át a bugyimhoz vitte, majd szép lassan lehúzta rólam. Közben gyengéden csókolt. Lefektetett az ágyra, majd a fiókból elővett egy Durex óvszert.
-Nem kell! Majd vigyázol!-mondtam, kikaptam a kezéből, majd eldobtam.
Ismét vad csókcsatába kezdtünk.
                                                               *1 óra múlva*

Harry mellkasán fekszem. Ennél szebb estém még nem volt! Hihetetlenül jó volt. Igen, megtörtént és nem bántam meg!  Behunytam a szemem, majd egy csókot nyomtam Harry szájára.
-Jó éjt!-mondtam és elaludtam.

~13. rész

Sziasztook..:) Íme a 13.rész..:)
Remélem tetszeni fog..amint látjátok zenelejátszóval és +oldalakkal bővült a blog.
Már névtelenül is írhattok komit és ellenőrző kódot sem kell beütni..:)
Jó olvasást..:)xx
2-3 komi és új rész..:)xx



                                                                      ~13.rész..:)
                                                                   ( Amy szemszöge)       

Sziasztok! Ma augusztus 18-át írunk. 3 nap múlva utazom haza. Nagyon sok minden történt azóta, amióta Harryt kiengedték a kórházból. Azóta minden rendben van. Ginával elkezdtük a táncoktatást, ami azóta is nagyon jól megy. Harryvel egyszer sem veszekedtünk és úgy tűnik Melany és Niall között alakul valami. De én már nem fogom látni, ahogy összejönnek.
Most itt vagyok Harryéknél. Ők lent próbálnak. Melany a fürdőben, Gina pedig a szekrényeket túrja.
Ma este lesz a búcsúbulim. Minden nagyon fog hiányozni. Rengeteg képet készítettem, amik segítenek majd emlékezni mindenre. A fiúkkal voltunk a London-Eye-on, a lányokkal a vidámparkban és szinte mindenki olyan, mintha a testvérem lenne. Kivéve Harryt. Ő a lelkitársam. Imádom! Szeretem!
Nagyon sokszor voltunk kettesben. Vacsora,mozi,séta a Temze partján és gyönyörű esték,bulik.
Nagyon fáj, hogy itt kell hagynom London-t és főként Harryt.
Ez az utolsó évem a suliból. Ezt még ki kell bírnom. De mi van ha addigra elfelejt? Nagyon fog hiányozni. Nem akarom, hogy elfelejtsen.
-Ez jó lesz?-emelt fel Gina egy kék ruhát.

-Tökéletes!-mondtam mosolyogva.
-Magamnak is találtam!-mondta örömmel és kivett egy fekete-pink ruhát a szekrényből.

-Gyönyörű leszel!-mondtam és átöleltem.
-Annyira fogsz hiányozni!-mondta és éreztem, ahogy meleg könnycseppei a vállamon landolnak.
-Ne sírj! Ha tudok jövök látogatóba!-mondtam már én is könnyezve.
-De az nem ugyan olyan!-mondta szipogva és egyre erősebben szorított.
-Tudom! Sajnálom! Úgy fogtok hiányozni! Meg kicsit félek is!-mondtam immár véget vetve az ölelésnek. Leültünk az ágy szélére és az ölembe helyeztem a kezeit, majd rá az enyémeket.
-Mitől félsz?-kérdezte még egy könnycseppet hullajtva ami az ölébe esett, nyomot hagyva farmerén.
-Attól, hogy elfelejtetek!-mondtam szomorúan.
-Ettől ne félj! Ilyet gondolnod sem szabad!-mondta mosolyogva, de még mindig könnyezett a szeme.
-Remélem gyakran tudok jönni,de ez az utolsó évem és sokat kell tanulnom.-mondtam.
-Csak koncentrálj! Mik a terveid miután befejezted a sulit?-kérdezte.
-Költözés! Méghozzá ide Londonba.-mondtam céltudatosan.
-Ez komoly?-kérdezte mosolyogva.
-Igen! Halálosan!-mondtam én is mosolyogva.
-Akkor tudod mit? Mivel én is a szüleimmel élek, ha visszajössz, kereshetnénk közös lakást!-mondta.
-Benne vagyok!-mondtam és átöleltem.-De ne tervezzünk előre. Még van bő egy évünk.-mondtam elengedve a lányt.
-Hamar elmegy az!-mondta bíztatóan.
-Remélem!-mondtam.
-Na, hogy álltok?-lépett be Harry.
-A ruhák megvannak!-mondta Gina nevetve és közben szipogott párat és letörölte könnyeit, ahogy én is.
-Ti sírtatok?-jött oda és megsimogatta a hátam.
-Egy kicsit belegondoltunk mi lesz ha már elmentem!-mondtam és megint kigördült egy könnycsepp.
-Az biztos, hogy nagyon fogsz hiányozni!-mondta és átölelt.
-Hát jó! Ti csak egy embert veszítetek el! De én?-mondtammegint sírva.
-Nem veszítesz el! Csak egy évig távol leszel! Vegyük úgy, hogy egy hosszú kirándulásra mész!-mondta a hátamat simogatva. Olyan jól esett az érintése.
-Rendben! Egy nagyon-nagyon hosszú kirándulás!-engedtem el a srácot és megtöröltem a szemeimet.
-Na de készüljetek! Már fél hét van!-mondta és távozott a szobából.
Ginával kisminkeltük magunkat és felvettük a két gyönyörű ruhát.
Az én sminkem:

 Gina sminkje:

 

Mel, Eleanor és Perrie a másik szobában készülődnek, a hangokból ítélve.
-Te! Menj innen! Hagyd abba! Louis húzz már innen!-kiabált Liam.
Lementünk megnézni mi folyik ott.
Louis egy kanállal kergette Liamet. Harry a kanapén ülve nevetett a két jó madáron.
Niall pedig tömte magába a bulira szánt kaját.
Zayn pedig a haját igazgatta az előszobában lévő hatalmas tükör előtt.
Tehát minden normális! Harry felült a kanapé támlájára. Lou odaugrott és kiáltott egyet, amire Harry reakciója egy hátas volt. Mindketten nevettek.
-Niall!Fejezd be az evést!-kiáltottam rá.
 Rám nézett és olyan ijedt arcot vágott amin akaratlanul is elnevettem magam, amin ő is nevetett.
-Melanyék még készülődnek?-néztem Ginára.
-Valószínű! Melany! Kész vagytok már?-kiabált fel Gina az emeletre.
-Igen!-hallottuk a választ. Mind hárman lejöttek. Mindenki nagyon csini volt. Ez az egész felhajtás csakis miattam van.
Nem akarok elmenni,de muszáj lesz.
El sem hiszem, hogy 3 nap múlva már Wolverhamptonban leszek. A poros, elmaradott kis városkában. Olivia nagyon hiányzik, pedig nem is tudtam megismerni, mégis ő volt az egyetlen barátom amíg ide nem jöttem. Imádom Londont, de azért hiányzik a nyugis kis város, ahonnan származom.
Sok dalt is írtam mióta itt vagyok! Fel is vettünk egy csomót, ami CD-n meg is fog jelenni.
Az a bizonyos duett is rajta van, amit Harryvel írtunk.
Mind nagyon jól sikerült. Mindjárt nyolc óra.
Lassan kezd a buli. Sok vendéget hívtak a srácok. Gina találkozott Adammel, aki hallott a buliról és ide akar jönni. Remélem nem így lesz. Nem hiányzik ő ide.

Sorban érkeznek a vendégek. Nagyon sokan vannak. Az udvar és lakás is tele van. Páran már a medencében kötöttek ki. Nagyon jó a zene, a pia és a hangulat is. Már most rengeteget táncoltam. Jelen pillanatban Ginával egy pörgős dalra. 
Majd hirtelen betettek egy lassú számot. 
-Lekérhetem?-fogta  meg a vállam Harry. Gina nevetve bólintott egyet, majd tovább állt.
A karjaimat a nyakánál összefontam és ráhajtottam a fejem a vállára. Jó fél perc 'lassúzás' után ezt súgta a fülembe:
-Szeretlek! Mindennél jobban!-suttogta. Felemeltem a fejem, a szemébe néztem, elmosolyodtam és megcsókoltam. Érzésekkel telii csók volt. Mintha ez lett volna az utolsó.
Ilyen jól még nem éreztem magam senkivel. Harry a mindenem!
-Én is szeretlek!-mondtam a felejthetetlen csókunk után.
Visszahajtottam a fejem a vállára. Elhullajtottam pár könnycseppet de ő ezt nem látta. Ma ilyen sírós napom van. Mikor vége lett a dalnak ismét pörgős számok jöttek. Táncoltam Liammel, Louval és minden egyes 'testvéremmel'. Most itt állok a lépcső mellett kezemben itallal.

                                                                (Harry szemszöge)

Imádom Amyt. Sosem tudnám elfelejteni. Nagyon sokat jelent nekem.Úgy látom nagyon jól érzi magát.
Bár most egyedül ácsorog. Biztos elfáradt. Rengeteget táncolt. Várjunk csak! Odamegy hozzá valaki. Nagyon ismerős de nem látom az arcát. Megfogta Amy karját, maga felé fordította és megcsókolta. Ez Adam. Odarohantam, lerángattam a srácot Amyről és bevertem neki egyet. A földön van. Vérző orral. Amy odarohant hozzám és átölelt. 
-Sajnálom!-súgta a fülembe. Hallottam a hangján, hogy sír. Nagy tömeg gyűlt körénk. Átöleltem a szerelmem derekát.
-Semmi baj! Láttam az egészet!-mondtam és szájon pusziltam. Megfogtam Adam pólóját és kirángattam a lakásból.
-Húzz innen!-löktem ki az ajtón,majd be is csaptam.
Visszamentem Amyhez, aki már mosolygott. Átöleltem és lassan mindenki bulizott tovább.
Kezdek jól lenni. Nem tudom, valahogy mindenen nevetnem kell.
Másra nem emlékszem.


             

~12.rész..:)

Sziaszok!..:) Itt is a 12. rész..:)
2-3 komment után kövii..:P :)
Jó olvasást..:)xx


                                                                       ~12.rész.:)
                                                                    (Amy szemszöge)

A cikkben ez állt!
" A One Direction szépfiúja szerelmi bánattal küzd. Állítólag barátnője rajtakapta ,ahogy Harry egy másik lánnyal csókolózik. Harry azóta nem látta a lány és nem is beszéltek. A fiú aznap este nagyon sokat ivott. Megtudta, hogy barátnője elment és titokban gyógyszereket vett be, amiknek nem volt fényes hatása. Harry jelenleg kórházban fekszik és próbál minél hamarabb meggyógyulni, hogy újra láthassa szerelmét!
Jobbulást kíván: A Love Magazin!"
Mit tett ez a barom?! Begyógyszerezte magát! Te jó isten! 100%, hogy a St. Louis kórházban van. Oda kell mennem! Mi lesz ha komolyabb baja van?! Én szeretem őt!
Ezt nemrég még letagadtam saját magam előtt is és azt hittem kibírom nélküle, de ez nem így van!
Nem akarom a nyár hátralévő részét nélküle 'leélni'.
Felkaptam a táskám, felvettem egy kapucnis pulcsit és a kapucniját a fejemre húztam és taxival a kórházba siettem.
A recepciónál egy 30 év körüli hölgy ült.
-Miben segíthetek?-kérdezte kedvesen. Levettem a kapucnit. Megigazítottam az immár barna fürtjeimet és válaszoltam a nőnek:
-Harry Styleshoz jöttem! A barátnője vagyok!-mondtam határozottan.
-Első ok amiért nem mehet be, az, hogy lehet rajongó vagy! A második pedig, hogy Mr. Styles sokkos állapotban van és nem nagyon fogadhat látogatókat!-mondta.
-Jézusom! Nem érti, hogy a barátnője vagyok?! Mondja meg kérem, hogy melyik kórteremben van az orvosa!-mondtam és egy könnycsepp futott végig az arcomon.
-Értem! A doktor úr a 26-os rendelőben van! Arra!-mutatott a tőle balra lévő folyosóra.
-Köszönöm!-mondtam és elindultam.
24.....25...26..ezaz!
Bekopogtam.
-Tessék csak!-szűrődött ki az orvos hangja. Benyitottam.
-Jó napot! Amy Darwin vagyok! Harry Styles barátnője!-nyújtottam a kezem, majd kezet ráztunk.
-Jó napot kisasszony! Miben segíthetek? Foglaljon helyet!-mutatott a székre.
-Hogy van Harry? Mikor mehetek be hozzá? Milyen tablettától lett rosszul? Mennyi ideje van kórházban?-halmoztam el a kérdéseimmel.
-Lassabban Darwin kisasszony! Egész jól van ahhoz képest, ahogy aznap este volt. A tabletta az altató és erős fájdalomcsillapító volt, amire a fiatal ember alkoholt is ivott ezért jutott ide!-mesélte el a doktor úr.
Sírni kezdtem és az arcom a tenyerembe temettem.
-Nyugodjon meg!-simogatta meg a hátam.
-A fiúbanda egyik tagja itt van a kórházban! Szeretne oda menni hozzá?-felemeltem a fejem és bólogattam.
-Jöjjön! Oda kísérem!-mondta, karon fogott és beszálltunk a liftbe. A 3.-ra mentünk.
Átmentünk kb. 3 folyosón és a 358-as szoba előtti székek egyikén aludt Liam. Már régóta itt lehet. Bólintottam egyet a doktor úrnak, hogy elmehet. Miután távozott, leültem Liam mellé. Megsimogattam a vállát, amire felébredt. megdörzsölte a szemeit és hunyorogva nézett rám.
-Amy?-nézett rám úgy mintha nem ismerne. Ja! Már értem. A hajam miatt.
-Igen én vagyok!-mondtam. Mikor ezt kiejtettem a számon rögtön megölelt.
-Hol voltál? Mi van a hajaddal?-kérdezősködött.
-Az egyik barátnőmnél és stílust váltottam amibe a hajam is bele tartozik!-mondtam véget vetve az ölelésnek.
-Mit keresel itt?-kérdezte.
-Aggódtam miatta! Ha valami lesz vele nem tudom mit csinálok magammal. Minden miattam van!-mondtam már megint könnyezve. Liam ismét átölelt.
-Nincsen semmi baj! Már jobban van! Holnap már be is mehetünk hozzá!-mondta Liam.
-Én nem tudok addig várni!-mondtam és a szoba felé indultam, majd benyitottam. Harry aludt. Odahúztam az ágya mellé egy széket és megfogtam a kezét. Az érintésemre megrezzent de más nem történt. Egy csomó mindenre rá volt kötve. nagyon rossz őt így látni.

                                                                 (Harry szemszöge)
Hahó! Van itt valaki? Hol vagyok? Mi történik? Miért van ilyen sötét? Á! Valami hideg hozzá ér a kezemhez.
-Harry! Hallasz?-kérdezte egy ismerős hang. Amy? Te vagy az? Igen hallak! Miért nem hallasz engem? Amy! Szeretlek! Hallod?!
-Harry kérlek!-hallottam könyörgő szavait. Éreztem ahogyan a könnyei meztelen felső testemre hullanak. Ha jól érzem a mellkasomra tette a fejét. Amy! Kérlek ne sírj!
Hallak! Ne sírj kérlek!
Lebegek! Minden fehér! Csak Amy vízhangzó hangját hallom. Hirtelen minden fekete lett és elkezdtem zuhanni. Kiabáltam. Már Amyt sem hallom. Becsapódtam. Nem tudom pontosan mibe.  Itt fekszem a nagy feketeségben. Valami sípol! Egyre hangosabb. Ne! Ez nagyon hangos! Mit csinálnak velem? Nee! Á! Minden eltűnt. Nem érzek és nem hallok semmit. Hol vagyok? Mi történik?

                                                                  (Amy szemszöge)

A Harryre kötött műszerek hirtelen hangosan sípolni kezdtek és Harry remegni kezdett.
Az orvosok kizavartak. Azt mondták rohama van. Jézusom! Ez mind miattam van! Nem akarom elveszíteni.
Kint ültem és sírva vártam a fejleményeket. Egy orvos kiszaladt és kiabálni kezdett.
-Segítsetek! Hozzatok még orvosokat!-kiabált a nővéreknek.
-Doktor úr! Mi történt?-rohantam oda.
-Rohama volt. Sikerült megfékezni, de gyengék az életjelei!-mondta és visszament a kórterembe.
Még 3 orvos rohant be utána. Jézusom! Mi van itt?! Miért vele? Miért nem én? Liam hol van?
Ilyenkor tűnik el ő is! Fél óra múlva két nővér mosolyogva jött ki a teremből.
-Mi történt?-ugrottam fel.
-Minden rendben van! Harrynek erős szervezete van! Minden teljesen normális! Már fel is ébredt. Maga Amy ugye?-kérdezte. Bólintottam. Szavak nem tudták elhagyni a számat. Olyan boldog voltam.Azt mondták bemehetek hozzá.
Vettem egy mély levegőt és benyitottam. Harry mosolygott. Odarohantam és teljes erőmből átöleltem.
-Szeretlek!-suttogtam sírva a fülébe.
-Én is téged! Mindennél jobban!-Hallottam, hogy jól van. Érezni lehetett a hangján. Elengedtem erős szorításomból és mélyen a zöld szemeibe néztem. Megcsókoltam! Ennél szenvedélyesebb és érzelmesebb csókom még nem volt. Szeretem! Nagyon!
-Úgy örülök, hogy jól vagy!-mondtam és megpusziltam a homlokát.
-Szeretlek!-mondta és megint megcsókolt.
Megint sírtam. Ezek már örömkönnyek voltak. Azóta minden napomat a kórházban töltöm Harryvel.

                                                                 *1 hét múlva*
-Nem Melany! Nem lesz semmi baj! Biztos vagyok benne! Nyugi!-mondtam és leraktam a telefont.
Harryt ma délután engedik ki. Én továbbra is Melanynál fogok lakni. Mel azt hiszi, hogy Harry ezért haragudni fog, deén már megbeszéltem vele és nem volt ellenére. Szeretem Harryt, de most gyakorolniuk kell a turnéra. Nem akarom őket zavarni! Majd gyakran meglátogatom!