~12.rész..:)

Sziaszok!..:) Itt is a 12. rész..:)
2-3 komment után kövii..:P :)
Jó olvasást..:)xx


                                                                       ~12.rész.:)
                                                                    (Amy szemszöge)

A cikkben ez állt!
" A One Direction szépfiúja szerelmi bánattal küzd. Állítólag barátnője rajtakapta ,ahogy Harry egy másik lánnyal csókolózik. Harry azóta nem látta a lány és nem is beszéltek. A fiú aznap este nagyon sokat ivott. Megtudta, hogy barátnője elment és titokban gyógyszereket vett be, amiknek nem volt fényes hatása. Harry jelenleg kórházban fekszik és próbál minél hamarabb meggyógyulni, hogy újra láthassa szerelmét!
Jobbulást kíván: A Love Magazin!"
Mit tett ez a barom?! Begyógyszerezte magát! Te jó isten! 100%, hogy a St. Louis kórházban van. Oda kell mennem! Mi lesz ha komolyabb baja van?! Én szeretem őt!
Ezt nemrég még letagadtam saját magam előtt is és azt hittem kibírom nélküle, de ez nem így van!
Nem akarom a nyár hátralévő részét nélküle 'leélni'.
Felkaptam a táskám, felvettem egy kapucnis pulcsit és a kapucniját a fejemre húztam és taxival a kórházba siettem.
A recepciónál egy 30 év körüli hölgy ült.
-Miben segíthetek?-kérdezte kedvesen. Levettem a kapucnit. Megigazítottam az immár barna fürtjeimet és válaszoltam a nőnek:
-Harry Styleshoz jöttem! A barátnője vagyok!-mondtam határozottan.
-Első ok amiért nem mehet be, az, hogy lehet rajongó vagy! A második pedig, hogy Mr. Styles sokkos állapotban van és nem nagyon fogadhat látogatókat!-mondta.
-Jézusom! Nem érti, hogy a barátnője vagyok?! Mondja meg kérem, hogy melyik kórteremben van az orvosa!-mondtam és egy könnycsepp futott végig az arcomon.
-Értem! A doktor úr a 26-os rendelőben van! Arra!-mutatott a tőle balra lévő folyosóra.
-Köszönöm!-mondtam és elindultam.
24.....25...26..ezaz!
Bekopogtam.
-Tessék csak!-szűrődött ki az orvos hangja. Benyitottam.
-Jó napot! Amy Darwin vagyok! Harry Styles barátnője!-nyújtottam a kezem, majd kezet ráztunk.
-Jó napot kisasszony! Miben segíthetek? Foglaljon helyet!-mutatott a székre.
-Hogy van Harry? Mikor mehetek be hozzá? Milyen tablettától lett rosszul? Mennyi ideje van kórházban?-halmoztam el a kérdéseimmel.
-Lassabban Darwin kisasszony! Egész jól van ahhoz képest, ahogy aznap este volt. A tabletta az altató és erős fájdalomcsillapító volt, amire a fiatal ember alkoholt is ivott ezért jutott ide!-mesélte el a doktor úr.
Sírni kezdtem és az arcom a tenyerembe temettem.
-Nyugodjon meg!-simogatta meg a hátam.
-A fiúbanda egyik tagja itt van a kórházban! Szeretne oda menni hozzá?-felemeltem a fejem és bólogattam.
-Jöjjön! Oda kísérem!-mondta, karon fogott és beszálltunk a liftbe. A 3.-ra mentünk.
Átmentünk kb. 3 folyosón és a 358-as szoba előtti székek egyikén aludt Liam. Már régóta itt lehet. Bólintottam egyet a doktor úrnak, hogy elmehet. Miután távozott, leültem Liam mellé. Megsimogattam a vállát, amire felébredt. megdörzsölte a szemeit és hunyorogva nézett rám.
-Amy?-nézett rám úgy mintha nem ismerne. Ja! Már értem. A hajam miatt.
-Igen én vagyok!-mondtam. Mikor ezt kiejtettem a számon rögtön megölelt.
-Hol voltál? Mi van a hajaddal?-kérdezősködött.
-Az egyik barátnőmnél és stílust váltottam amibe a hajam is bele tartozik!-mondtam véget vetve az ölelésnek.
-Mit keresel itt?-kérdezte.
-Aggódtam miatta! Ha valami lesz vele nem tudom mit csinálok magammal. Minden miattam van!-mondtam már megint könnyezve. Liam ismét átölelt.
-Nincsen semmi baj! Már jobban van! Holnap már be is mehetünk hozzá!-mondta Liam.
-Én nem tudok addig várni!-mondtam és a szoba felé indultam, majd benyitottam. Harry aludt. Odahúztam az ágya mellé egy széket és megfogtam a kezét. Az érintésemre megrezzent de más nem történt. Egy csomó mindenre rá volt kötve. nagyon rossz őt így látni.

                                                                 (Harry szemszöge)
Hahó! Van itt valaki? Hol vagyok? Mi történik? Miért van ilyen sötét? Á! Valami hideg hozzá ér a kezemhez.
-Harry! Hallasz?-kérdezte egy ismerős hang. Amy? Te vagy az? Igen hallak! Miért nem hallasz engem? Amy! Szeretlek! Hallod?!
-Harry kérlek!-hallottam könyörgő szavait. Éreztem ahogyan a könnyei meztelen felső testemre hullanak. Ha jól érzem a mellkasomra tette a fejét. Amy! Kérlek ne sírj!
Hallak! Ne sírj kérlek!
Lebegek! Minden fehér! Csak Amy vízhangzó hangját hallom. Hirtelen minden fekete lett és elkezdtem zuhanni. Kiabáltam. Már Amyt sem hallom. Becsapódtam. Nem tudom pontosan mibe.  Itt fekszem a nagy feketeségben. Valami sípol! Egyre hangosabb. Ne! Ez nagyon hangos! Mit csinálnak velem? Nee! Á! Minden eltűnt. Nem érzek és nem hallok semmit. Hol vagyok? Mi történik?

                                                                  (Amy szemszöge)

A Harryre kötött műszerek hirtelen hangosan sípolni kezdtek és Harry remegni kezdett.
Az orvosok kizavartak. Azt mondták rohama van. Jézusom! Ez mind miattam van! Nem akarom elveszíteni.
Kint ültem és sírva vártam a fejleményeket. Egy orvos kiszaladt és kiabálni kezdett.
-Segítsetek! Hozzatok még orvosokat!-kiabált a nővéreknek.
-Doktor úr! Mi történt?-rohantam oda.
-Rohama volt. Sikerült megfékezni, de gyengék az életjelei!-mondta és visszament a kórterembe.
Még 3 orvos rohant be utána. Jézusom! Mi van itt?! Miért vele? Miért nem én? Liam hol van?
Ilyenkor tűnik el ő is! Fél óra múlva két nővér mosolyogva jött ki a teremből.
-Mi történt?-ugrottam fel.
-Minden rendben van! Harrynek erős szervezete van! Minden teljesen normális! Már fel is ébredt. Maga Amy ugye?-kérdezte. Bólintottam. Szavak nem tudták elhagyni a számat. Olyan boldog voltam.Azt mondták bemehetek hozzá.
Vettem egy mély levegőt és benyitottam. Harry mosolygott. Odarohantam és teljes erőmből átöleltem.
-Szeretlek!-suttogtam sírva a fülébe.
-Én is téged! Mindennél jobban!-Hallottam, hogy jól van. Érezni lehetett a hangján. Elengedtem erős szorításomból és mélyen a zöld szemeibe néztem. Megcsókoltam! Ennél szenvedélyesebb és érzelmesebb csókom még nem volt. Szeretem! Nagyon!
-Úgy örülök, hogy jól vagy!-mondtam és megpusziltam a homlokát.
-Szeretlek!-mondta és megint megcsókolt.
Megint sírtam. Ezek már örömkönnyek voltak. Azóta minden napomat a kórházban töltöm Harryvel.

                                                                 *1 hét múlva*
-Nem Melany! Nem lesz semmi baj! Biztos vagyok benne! Nyugi!-mondtam és leraktam a telefont.
Harryt ma délután engedik ki. Én továbbra is Melanynál fogok lakni. Mel azt hiszi, hogy Harry ezért haragudni fog, deén már megbeszéltem vele és nem volt ellenére. Szeretem Harryt, de most gyakorolniuk kell a turnéra. Nem akarom őket zavarni! Majd gyakran meglátogatom!